Viselkedés és genetika?
Ezidáig a kutyák viselkedésével kapcsolatos vizsgálatok során a génkutatás szerényebb figyelmet kapott.
Korábban sikerült két olyan genomrégiót is leírni, amelyek a kutyák generalizált szorongásával és hangérzékenységgel kapcsolatosak.
Sarviaho és munkatársai friss kutatásukban egy új genomszakaszt azonosítottak kutyákban, ami kapcsolatba hozható a szorongással, félősséggel. Ezt a kapcsolatot korábban nem sikerült kimutatni.
Ez az eredmény is alátámasztja azt a feltételezést, hogy a félősségre és szorongásra való hajlam örökölhető.
Nagy kutya, erős félelem?
A vizsgálatban 124 német dog vett részt, ami az egyik legnagyobb testű kutyafajta.
A kutatók választása azért esett a német dogra, mert feltűnt nekik, hogy meglepően sok német dog tulajdonos keresi fel őket azzal a problémával, hogy kutyájuk szokatlanul erősen fél az idegen emberektől.
/A félelem önmagában természetes jelenség, fontos, hasznos funkciót tölt be. A túlzott félelem azonban patológiássá válhat. Ez nagytestű kutyák esetében különösen nagy gondot jelenthet, ha például menekülni vagy támadni próbálnak./
Az idegentől való félelem pontszáma (a) összesen 124 kutya számára volt elérhető. A szocializációs pontszám (b) 110 kutya számára volt elérhető, beleszámítva az idegentől való félelem csoport alanyait. A pontszámok 0 és 30 között változtak. Az idegentől való félelemben 0 pontot elérő alanyok szolgáltak kontrollként.
A kutatók természetesen figyelembe vették, hogy a viselekdést nem csak gének, de a környezet és ezek interakciói is befolyásolják. A kölykök elégtelen szocializációja például rendkívül erős hatással van a későbbi félelemmel kapcsolatos problémák kialakulására. A megfelelő szocializáció mellett az early handlinggel is sokat tehetünk a kutyák kiegyensúlyozottabb felnőttkori viselkedéséért.
Meglepő összefüggést találtak!
Az emberekben a kutyák félelmével kapcsolatos genomiális régió egy ritka szindrómához kapcsolódik, amely neurológiai tüneteket és többek között gyermekkorban felgyorsult növekedést okoz.
A téma kutatása még korai szakaszban van, de mindenesetre érdekes, hogy ezen adatok alapján úgy tűnik, hogy egy nagytestű kutyafajtánál a félelemmel kapcsolatos genomiális régió neurológiai szerepet is játszik és a növekedéssel is kapcsolatba hozható.
Az azonosított régió új neurális folyamatokat tárhat fel, ami segíthet, hogy jobban megérthessük a félelmi reakciók működését, így hatékonyabban tudjuk kezelni nem csak kutyák, de emberek esetében is például a szorongással, pánikkal, fóbiával kapcsolatos problémákat.
Ez az eredmény valamelyest segít megmagyarázni, hogy egy másik kutatásában részt vevő 3, kutyák és/vagy emberek felé félelmi agressziót mutató, ivartalanított, állatorvos által egészségesnek talált, gazdás német dog esetében miért volt nehéz és komplikált javulást elérni. Az ő történetükről a következő cikkünkben számolunk be részletesen.
Szeretnénk kiemelni, hogy minden viselkedés megváltoztatásához szigorúan betartott tréningprotokoll vezet, nincs valódi gyors megoldás. Különösen igaz ez az ún. beégett viselkedésekre.
A tréning elbukásának lehetséges okai például:
- A motiváció téves beazonosítása
- Rossz időzítés és/vagy nem megfelelő megerősítő használata
- Sorrendi hiba
- Túl sok zavaró inger
- Triggerpont felé kerülés
- Averzív ingerek, büntetés használata, konfiktushelyzetek teremtése
- Tréningidőn kívül visszatérés a „régi kerékvágásba”
- Hiányosan feltárt körülmények
- Fel nem derített, kezeletlen betegség
- Túl korai feladás
A kutyakiképzőknek óriási felelősségük van. Nagyon fontos, hogy probléma esetén a megfelelő eszközökhöz nyúljanak, valóban tudják, neurális szinten értsék, mit miért csinálnak, javasolnak.
Ezért viselkedésprobléma esetén javasoljuk, hogy forduljatok bizalommal a SciDog – a Kutyaegyetem munkatársaihoz.
A magabiztosság a boldogságnál kezdődik.
Hivatkozások:
Antony & Barlow (1997), WB Saunders, Philadelphia, Pennsylvania
Grandin (1992), Journal of Child and Adolescent Psychopharmacology
Lindsay (2000), Adaptation and Learning. Iowa State University Press
Metja és mtsai (1974), Catalogue of Selected Documents in Psychology
McMillan (2008), Blackwell Publishing
Sarviaho és mtsai (2020). Translational Psychiatry
Shalvey és mtsai (2019), Irish Veterinary Journal
Thyer (1988), Advances in Behaviour Research and Therapy
Williams & Borchelt (2003), International Journal of Comparative Psychology
Williams és mtsai (2003), Biomedical Sciences Instrumentation
Tóth Katinka