Rooney és munkatársai kutatásukban a különböző kiképzési módszerek és a kutya-gazda interakciók minőségének tanulási képességgel való összefüggéseit vizsgálták.
Azok a kutyák, akik esetében a gazda elmondása szerint nagyobb arányban használnak büntetést, kevésbé voltak hajlamosak egy idegennel kapcsolatba lépni.
Azok a kutyák, akiket gyakrabban büntettek fizikailag kevésbé voltak játékosak.
A bőségesen jutalmazó gazdák kutyái jobban teljesítettek új tanítási feladat során, ahogy azok a kutyák is, akiknek a gazdái játékosabbak és türelmesebbek voltak velük.
Kobelt és munkatársai azt találták, hogy minél kevesebb időt tölt a gazda a kutyájával, annál gyakrabban jelentkeznek olyan viselkedésproblémák, mint például az ásás, körbe-körbe rohanás, rágás és szökés.
Hiby és munkatársai kérdőíves adatai alapján a kutyagazdák 66%-a használt vokális (hang alapú) büntetést, 12%-uk fizikai büntetést, 60%-uk dicséretet (szociális jutalmazás), 51% jutalomfalatot és 11%-uk játékot.
Azok a kutyák voltak a legengedelmesebbek, együttműködőbbek, akik a tréning során csak jutalmazva voltak, büntetve nem.
Amikor azt kérdezték tőlük, hogy a 16 leggyakoribb viselkedésprobléma közül melyeket tapasztalják, összefüggést találtak a viselkedésproblémák és a büntetés használata valamint a jutalmazás elmaradása között.
A kutya együttműködése és kiképzésben nyújtott teljesítménye számos egyéb tényező függvénye, azonban nem mehetünk el szó nélkül azok mellett a kutatások mellett, amelyek a büntetés alapú tréningmódszerekről kimutatták, hogy a kutyákban (és bizonyos esetekben a gazdákban is) stresszt, szenvedést, fájdalmat okoznak, félőssé, pesszimistává teszik őket, növelhetik a viselkedésproblémák súlyosságát, a kutyák- és emberek felé irányuló agresszió előfordulását, a kutyák nyugtalanabbak és könnyebben megzavarhatóak lehetnek tőlük, kevésbé tudnak koncentrálni.
Ezzel szemben például Blackwell és munkatársai csupán enyhébb viselkedésproblémákat figyeltek meg azoknál a kutyáknál, akiket nem büntetve képeztek.
A viselkedésproblémák hátterében gyakran szorongás áll. Mivel a büntetés és a viselkedésprobémák között kapcsolatot találunk, arra a következtetésre juthatunk, hogy ez állatjóléti szempontból aggodalomra ad okot, anélkül, hogy elősegítené a kutyák kooperációját.
A pozitív kiképzési módszerek ellen egyelőre komolyabb tudományos érv nem szól.
Hivatkozások:
Arhant, C., Bubna-Littitz, H., Bartels, A., Futschik, A., Troxler, J., (2010.) Applied Animal Behaviour Science
Beerda, B., Schilder, M. B. H., Van Hooff, J. A. R. A. M., & De Vries, H. W. (1997). Applied Animal Behaviour Science
Blackwell, E.J., Casey, R.A., (2006).Report to the RSPCA
Blackwell, E.J., Twells, C., Seawright, A., Casey, R.A., (2008). Journal of Veterinary Behavior
Bradshaw, J. W. S., Blackwell, E. J., & Casey, R. A. (2009). Journal of Veterinary Behavior
Cimarelli, G., Turcsán, B., Bánlaki, Z., Range, F., & Virányi, Z. (2016). Frontiers in Psychology
Cimarelli, G., Turcsán, B., Range, F., & Virányi, Z. (2017). Journal of Visualized Experiments
Haverbeke, A., Laporte, B., Depiereux, E., Giffroy, J.-M., Diederich,C., (2008). Applied Animal Behaviour Science
Hiby, E. F., Rooney, N. J., & Bradshaw, J. W. S. (2004). Animal Welfare
Kobelt, A. J., Hemsworth, P. H., Barnett, J. L., & Coleman, G. J. (2002). Applied Animal Behaviour Science
Luescher, A. U., Flannigan, G., Frank, D., & Mertens, P. (2007). Clinical Applications and Research
McHugh, A. (2009). Your Dog
Overall, K. L. (2006, November). Clinical Applications and Research
Rooney, N. J., & Cowan, S. (2011). Applied Animal Behaviour Science
Schalke, E., Stichnoth, J., Ott, S., & Jones-Baade, R. (2007). Applied Animal Behaviour Science
Wickens, S. M. (2007, March). Journal of Veterinary Behavior: Clinical Applications and Research.
Tóth Katinka