Hogyan befolyásolja a gazda személyisége a választott tréningtechnikákat és milyen kapcsolatban van ez a viselkedésproblémákkal?

 

A viselkedésproblémák komoly negatív hatással lehetnek az állatjólétre és korai halálozáshoz (altatás, balesetek) is vezethetnek. Fontos, hogy minél jobban megértsük a viselkedésproblémák kialakulását, természetüket, háttérmechanizmusaikat, hogy minél hatékoyabban tudjuk orvosolni őket.

Korábbi kutatások kapcsolatot találtak a gazda személyisége és pszichológiai állapota valamint a kutyáiknál jelentkező viselkedésproblémák között.

O’Farrell például nagyobb arányban talált viselkedésproblémákat (hágás, rombolás, túlzott figyelemkeresés, agresszió) azok között a kutyák között, akiknek gazdái magasabb értéket értek el a neuroticitás skálán.

Podberscek és Serpell azt találták, hogy az agresszív Cocker spánielek gazdái jóval inkább jellemezték magukat feszültnek, visszahúzódónak és érzelmileg instabilnak, mint azok a Cocker spániel gazdák, akiknek nem volt agresszív a kutyájuk.

Dodmanék kapcsolatot találtak bizonyos személyiségfaktorok és olyan viselkedésproblémák között, mint az ún. domináns agresszió, félelmi agresszió és szeparációs szorongás.

Egy hosszútávú mérésben kereső- és mentőkutyákat vizsgáltak a 9/11-es terrortámadás után. Hunt és munkatársai azt találták, hogy azoknál a kutyáknál, akik gazdái/felvezetői poszttraumás stressz szindrómában szenvedtek és depresszív tüneteik voltak, egy évvel később olyan viselkedésproblémákat mutattak, mint például a túlzott figyelemkeresés, szeparációs szorongás és megnövekedett agresszió.

Meyer és munkatársai azt találták, hogy a gazda személyisége sokkal erősebb befolyásolója a kutya-gazda kapcsolat minőségének, mint a kutya személyisége.

Mivel a legtöbb definíció szerint az emberi személyiség az egyén olyan jellegzetességeinek összessége, amelyek az érzelmek, gondolkodás és a viselkedés állandó mintázataiért felelnek, a fenti eredmények alapján azt gondolhatjuk, hogy a személyiségjegyek okozati összefüggésben vannak a kutyák viselkedésével – és nem fordítva.
Változékonyabb jellemzők esetén, mint amilyen a depresszió az ok-okozati összefüggések feltárása nehezebb feladat. Jelenleg a háttérben meghúzódó folyamatokról még keveset tudunk.

Arról is találunk kutatásokat, hogy a gazda személyiségjegyei, mint például a neuroticitás, lelkiismeretesség és nyitottság befolyásolják azt, ahogy a gazda interaktál a kutyával. Az interakció minősége pedig hat a kutya munkaképességére és nemkívánt viselkedések megjelenésének valószínűségére.

A pozitív büntetés és/vagy a konfrontatív, averzív (büntető, “behibáztató”) technikák társulnak olyan viselkedésproblémákkal, mint az agresszió, szorongás vagy izgatottság, viselkedésesen és fiziológiailag mérhető stressz szint növekedéssel, csökkent tanulási képességekkel és idegenek felé mutatott bizalmatlansággal.

 A gazda személyisége és pszichés státusza befolyással lehet a kutya viselkedésére és befolyásolja a tréningtechnikák megválasztását?

Dodman és munkatársai nem csak feltették, de meg is vizsgálták a kérdést.

1564 alanyt vizsgálva mérték a gazdák személyiségét, depresszióját, érzelemszabályozási képességüket és az averzív/konfrontációs technikák használatát (ATT scores), valamint az általuk megítélt viselkedését a kutyáiknak (mini C-BARQ test).
Összefüggést találtak az averzív kiképzési módszerek és a következő viselkedésproblémák között: gazdára irányuló agresszió, idegenre irányuló agresszió, szeparációs problémák, üldözés, gyakori, kitartó ugatás, bepiszkítás.

Szintén összefüggést találtak 4 Big Five személyiség dimenzióban (barátságosság, érzelmi stabilitás, extraverzió és lelkiismeretesség) elért alacsony pontszám és a gyakoribb gazda felé irányuló agresszió, idegentől való félelem és otthonhagyás esetén jelentkező bepiszkítás között.

Egy további eredménye a kutatásnak, hogy a mérsékelt depresszióban szenvedő férfiak hajlamosabbak a büntető, konfrontatív tréningtechnikákat választani.
Ennek pontos hátterét egyelőre nem ismerjük, azonban azt tudjuk, hogy a férfiak általában ritkábban fordulnak pszichológushoz, nem szívesen vagy nehezen beszélnek a problémáikról, bár a megfelelő közegben megteszik.

 

 

Egy biztos: a kutya-gazda közötti kapcsolat rendkívül komplex, finom összefüggésekkel teleszőtt, dinamikusan alakuló rendszer, ahol a kapcsolat minőségére mindkét fél jólléte hatással van. Ne felejtsünk el magunkkal is foglalkozni.
Ahogy kutyánk, úgy mi is megérdemeljük, hogy jól legyünk. Ne féljünk ehhez segítséget kérni!

 

A Dodman és munkatársai kutatásában használt kérdőív:

Attitude to Training Questionnaire (ATT) – Kérdőív a tréninghez való hozzáállásról

Az ATT pontszámot a kérdésekre (n=8) adott válasz átlagos pontszámából számították. Ebben arról kérdezték a gazdákat, hogy a milyen gyakran használták az alábbi technikák valamelyikét.
(A válaszok az 1= “Soha nem használtam ezt a tréning technikát.”-tól a 7= “Minden alkalommal használom ezt a tréning technicnikát, amikor a kutyám kontrollálására vagy fegyelmezésére van szükség”-ig terjedő skálán mozognak.)

  •     Próbált-e valaha keményen nézni a kutyára?
  •     Próbálta-e valaha lenyomni a kutyáját büntetési céllal (“alfa-fogás”)?
  •     Ütötte vagy rúgta meg valaha a kutyáját?
  •     Kényszerítette valaha fizikailag kutyáját arra, hogy teljesítsen egy parancsot?
  •     Kiabált valaha a kutyájával, amikor dühös volt rá?
  •     Használt valaha fojtó-, szöges-, vagy elektromos nyakörvet kutyája kiképzéséhez?
  •     Térdelte valaha mellkason vagy lépett rá lábaira kutyájának, hogy megelőzze, hogy felugráljon?
  •     Dobta meg valaha valamivel kutyáját, spriccelte le valamivel vagy használt erős hanghatást (pl. “csörgőspalack”), hogy megakadályozza valamilyen tevékenységben?

 

 

Hivatkozások:

American Psychological Association. 2017. Personality. http://www.apa.org/topics/personality/ (accessed Jul 20, 2017).

Arhant C, Bubna-Littitz H, Bartels A, Futschik A, Troxler J. behavior of smaller and larger dogs: Effects of training methods, inconsistency of owner behavior and levels of engagement in activities with dog. Appl Anim Behav Sci 2010; 123: 131–142.

Arkow PS, Dow S. The ties that do not bind: A study of the human-animal bonds that fail. In: Anderson RK, Hart BL, Hart LA, editors. The Pet Connection: Its Influence on Our Health and Quality of Life. Center to Study the Human-Animal Bond, Minneapolis, MN. 1984. pp. 348–354.

ASPCA. 2017. Shelter intake and surrender. https://www.aspca.org/animal-homelessness/shelterintake-and-surrender/pet-statistics (accessed Jul 20, 2017).

Blackwell EJ, Twells C, Seawright A, Casey RA. The relationship between training methods and the occurrence of behavior problems, as reported by owners, in a population of domestic dogs. J Vet Behav 2008; 3: 207–217.

Casey RA, Loftus B, Bolster C, Richards GJ, Blackwell EJ. Human-directed aggression in domestic dogs (Canis familiaris): Occurrence in different contexts and risk factors. Appl Anim Behav Sci 2014; 152: 52–63.

Cimarelli G, Turcsa´n B, Ba´nlaki Z, Range F, Vira´nyi Z. Dog owners’ interaction styles: Their components and associations with reactions of pet dogs to a social threat. Front Psychol 2016; 7: 1–14. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2016.00001

Clarke GI, Boyer WN. The effects of dog obedience training and behavioral counseling upon the human-canine relationship. Appl Anim Behav Sci 1993; 37: 147–159.

Deldalle S, Gaunet F. Effects of two training methods on stress-related behaviours of the dog (Canis familiaris) and on the dog-owner relationship. J Vet Behav 2014; 9: 58–65.

Dodman NH, Patronek G J, Dodman VJ, Zelin ML, Cottam N. Comparison of personality inventories of owners of dogs with and without behaviour problems. Int. J Appl Res Vet Med 2004; 2(1): 55–61.

Dodman, N. H., Brown, D. C., & Serpell, J. A. (2018). Associations between owner personality and psychological status and the prevalence of canine behavior problems. PloS one, 13(2), e0192846.

Fernandes JG, Olsson IAS, Vieira de Castro AC. Do aversive training methods actually compromise dog welfare? A literature review. Appl Anim Behav Sci 2017; http://dx.doi.org/doi:10.1016/j.applanim. 2017.07.001

Haverbeke et al. Training methods of military dog handlers and their effect on the team’s performances. Appl Anim Behav Sci 2008; 113: 110–122.

Herron ME, Lord LK, Hill LN, Reisner IR. Effects of preadoption counseling for owners on house-training success among dogs acquired from shelters. JAVMA 2007; 231: 558–562. https://doi.org/10.2460/ javma.231.4.558 PMID: 17696854

Herron ME, Shofer FS, Reisner IR. Survey of the use and outcome of confrontational and non-confrontational training methods in client-owned dogs showing undesired behaviors. Appl Anim Behav Sci 2009; 117: 47–54.

Hiby E, Rooney NJ, Bradshaw JWS. Dog training methods: Their use, effectiveness and interactions with behavior and welfare. Anim Welf 2004; 13: 63–69.

Horváth Z, Dóka A, Miklósi Á. Affiliative and disciplinary behavior of human handlers during play with their dog affects cortisol concentrations in opposite directions. Hormones and Behav 2008; 54: 107– 114

Hoummady S, Péron F, Grandjean D, Cle´ro D, Bernard B, Titeux E, Desquilbet L, Gilbert C. Relationship between personality of human-dog dyads and performances in working tasks. Appl Anim Behav Sci 2016; 177: 42–51.

Hsu Y, Sun L. Factors associated with aggressive responses in pet dogs. Appl Anim Behav Sci 2010; 123: 108–123.

Hunt MG, Otto CM, Serpell JA, Alvarez J. Interactions between handler well-being and canine health and behavior in search and rescue teams. Anthrozoo¨s 2012; 25: 323–335.

Kis A, Turcsán B, Miklósi Á, Gácsi M. The effect of owner’s personality on the behavior of owner-dog dyads. Interact Stud 2012; 13: 373–385.

Lefebvre D, Diederich C, Delcourt M, Giffroy J-M. The quality of the relation between handler and military dogs influences efficiency and welfare of dogs. Appl Anim Behav Sci 2007; 104: 49–60.

Meyer, I., & Forkman, B. (2014). Dog and owner characteristics affecting the dog-owner relationship. Journal of Veterinary Behavior: Clinical Applications and Research, 9(4), 143–150. https://doi.org/10.1016/j.jveb.2014.03.002

Miller DM, Stats SR, Partlo BS, Rada K. Factors Associated with the decision to surrender a pet to an animal shelter. JAVMA 1996; 209: 738–742. PMID: 8756871

O’Farrell V. Effects of owner personality and attitudes on dog behavior. In Serpell JA, editor. The Domestic Dog: Its Evolution, Behaviour and Interactions with People, Cambridge: Cambridge University Press. 1995. pp. 153–158.

Oliffe, J. L., & Phillips, M. J. (2008, September). Men, depression and masculinities: A review and recommendations. Journal of Men’s Health. https://doi.org/10.1016/j.jomh.2008.03.016

Patronek GJ, Glickman LT, Beck AM, McCabe GP, Ecker C. Risk factors for relinquishment of dogs to an animal shelter. JAVMA 1996; 209: 572–581. PMID: 8755975

Pervin LA. Personality: Theory, Assessment, and Research. New York: John Wiley & Sons. 1970.

Podberscek AL, Serpell JA. Aggressive behaviour in English cocker spaniels and the personality of their owners. Vet Rec 1997; 141: 73–76–227.

Rooney NJ, Cowan S. Training methods and owner-dog interactions: Links with dog behaviour and learning ability. Appl Anim Behav Sci 2011; 132: 169–177.

Salman MD, New JG, Scarlett JM, Kass PH, Ruch-Gallie R, Hetts S. Human and animal factors related to the relinquishment of dogs and cats in 12 selected animal shelters in the United States. J Appl Anim Welf Sci 1998; 1: 207–226. https://doi.org/10.1207/s15327604jaws0103_2 PMID: 16363966

Salman MD, Ruche-Gallie R, Kogan L, New JC, Kass PH, Scarlett JM. Behavioral reasons for relinquishment of dogs and cats to 12 shelters. J Appl Anim Welf Sci 2000; 3: 93–106.

Topál J, Miklósi Á, Csányi V. Dog-human relationship affects problem solving behavior in the dog. Anthrozoo¨s 1997; 10: 214–224.

Wilhelm Am, K. A. (2009). Men and depression. Australian Family Physician, 38(3), 102–105. https://doi.org/10.1016/b978-0-12-177540-7.x5000-0

Írta:
Tóth Katinka
Írta:
Fehér Dániel