Megjelent kutatócsoportunk legújabb cikke „The effect of oxytocin on yawning by dogs (Canis familiaris) exposed to human yawns” (“Oxytocin hatása az ásítás „ragadósságára” kutyák (Canis familiaris) esetében”) címmel
Az ásítások bemutatására néha egészen viccesen reagáltak a kutyák. Füles például a személyes tér fogalmáról feledkezett meg.
Az ásítás ragadóssága és az oxytocin (a szeretet, szerelem, bizalom hormonja) emberek esetén összefüggésbe hozható az empátiával.
Korábbi kutatások alapján feltételezték, hogy a kutyáknál is kimutatható a ragadós ásítás, ám az eredmények ellentmondásosak.
Fontosabb eredményeink:
- Az ásítások száma nem korrelált a kérdőívvel mért empátiával.
- Az intranazálisan (orrba) adott oxytocin csökkentette a kutyák ásításainak számát. Ennek hátterében az oxytocin stresszcsökkentő hatása állhat.
- Korrelációt (összefüggést) találtunk azonban az ásítások és egy másik stresszviselkedés, a szájnyalások száma között.
- Eredményeink alapján a kutyáknál nem ragadós ásítást figyelhetünk meg, sokkal inkább a furcsa helyzet, szokatlan emberi viselkedés által kiváltott stresszválasz miatt növekedik meg az ásítások száma bizonyos kondíciókban.
Cikkünk hivatkozása:
Kis, A., Tóth, K., Kanizsár, O., & Topál, J. (2020). The effect of oxytocin on yawning by dogs (Canis familiaris) exposed to human yawns. Applied Animal Behaviour Science, 223. https://doi.org/10.1016/j.applanim.2019.104916
Tóth Katinka