Jóllehet, a kutyák több tízezer éve élnek együtt az emberrel, ám ezalatt az idő alatt az együttélés formája rengeteget változott, új kihívások elé állítva mindkét fajt.
A városi kutyatartás egyre elterjedtebb jelenség manapság. A tacskótól kezdve az akitáig minden fajtával találkozhatunk már nagyvárosi környezetben is.
A végtelen erdőket, legelőket, pusztákat azonban itt felváltja az aszfaltrengeteg és a kutyafuttatók.
Ezeken a speciális élettereken a mindenféle fajtájú, méretű, ivarú, szocializációs hátterű és nem utolsó sorban különböző személyiségű kutyák számtalan kombinációban találkoznak egymással.
Ottenheimer és munkatársai kutatásukban azt találták, hogy a kutyafuttatóban eltöltött idő hatással van a kutyák kortizol szintjére.
A kortizol nevű hormon szabályozását a stresszválaszokért felelős HPA tengely (Hypothalamic-Pituitary-Adrenal axis//Hipotalamusz-Hipofízis-Mellékvese tengely) végzi, ezért ismertebb nevén “stresszhormonként” is emlegetik.
A kutatás során a kutyák nyálából mérték a kortizol szintjét kutyafuttatózás előtt és után, illetve ugyanannyi ideig tartó pórázon való seta előtt és után.
Az eredmények szerint a kutyafuttató után jelentősen magasabb volt a stresszhormon szintje, mint a sétáltatást követően.
További vizsgálatok során azonban az is kiderült, hogy azoknál a kutyáknál, akik gyakran jártak futtatóba ez a stressznövekedés nem volt észlelhető.
Ezek a kutyák valószínűleg már jobban kiismerték magukat ebben a sajátos közegben, illetve eleve alkalmasabbak voltak ilyen jellegű szociális interakciókra.
Amíg a kutatók nyálmintát vettek a kutyáktól, hogy megmérjék a kortizolszintet, a gazdák egy kutyaszemélyiség kérdőívet töltöttek ki.
Ezt elemezve a kutatók azt találták, hogy a futtatóba járó kutyák magasabb extraverzió pontszámokat értek el, mint azok a társaik, akik nem járnak ilyen közösségekbe. (Az extraverzió szó szerint kifelé fordulást jelent.)
A magasabb extraverzió továbbá együtt járt azzal, hogy ezek a kutyák energikusabbak, aktívabbak és barátságosabbak voltak egymással.
Forrás: https://woofwhiskers.com/
Kérdés azonban, hogy vajon az ilyen kutyákat eleve gyakrabban viszik futtatóba a gazdák, vagy a fajtársakkal való gyakori érintkezés pozitív hatásának tudható be ez a személyiségbeli különbség?
Nem minden kutya érzi azonban ilyen jól magát…
Nagyon fontos, hogy felismerjük, milyen szemmel látható jelei vannak a stressznek.
A legbiztosabb mutatója a stressznek az alacsony fej- és faroktartás, a test összehúzása.
Ez mind a kortizolszint emelkedésével, mind egyéb stresszjelekkel összefüggést mutatott, és ezeket a kutyákat általában véve is neurotikusabbnak ítélték gazdáik.
Bizonyos fokú stressz természetesen teljesen normális egy kutya életében, és az összes kutyánál megfigyelhetőek stresszjelek, de az egészen biztos, hogy ha azt látjuk, hogy kutyánk összehúzza magát, nem érzi jól magát, nem érdemes segítség nélkül bennehagyni ebben a helyzetben.
Összességében tehát a kutyafuttatók komplex ingerkörnyezetet jelentenek a kutyák számára.
Sok kutya stresszesnek éli meg ezt a közeget, másokra kifejezetten jó hatással van.
Ezért is fontos, hogy figyeljünk arra, hogy kutyánk hogyan érzi magát az ilyen helyzetekben, s a számára legmegfelelőbb sétáltatási formát válasszuk.
Források:
Nelson, R. J. (2005). An introduction to behavioral endocrinology, 3rd ed. An Introduction to Behavioral Endocrinology, 3rd Ed. Sinauer Associates.
Ottenheimer Carrier, L., Cyr, A., Anderson, R. E., & Walsh, C. J. (2013). Exploring the dog park: Relationships between social behaviours, personality and cortisol in companion dogs. Applied Animal Behaviour Science, 146(1–4), 96–106.
Bolló Henrietta
Tóth Katinka