A viselkedésproblémák nem csak az embereknek jelenthetnek gondot, de a kutyák jólétére is kihatnak.
Az egyik leggyakoribb ilyen stresszor a kutyák életében a fajtársaktól vagy az emberektől való félelem.
A félelemnek hasznos funkciója van az állatvilágban, azonban ha a félelem túlzott, elhúzódó vagy általánosan jelen van egy állat életében, a félősség viselkedésproblémává válhat, amely kihat az állat általános jólétére, teljesítményére. A szorongás növeli a betegségek kockázatát és a kutya várható élettartamát is csökkentheti.
A viselkedés általában összetett: számos gén, környezeti tényezők és ezek komplex összjátéka alakítják. A félősség bizonyos mértékben örökölhető, de környezeti hatások is jelentősen befolyásolják.
Puurunen és munkatársai 6000 kutyáról gyűjtöttek kérdőíves adatokat, hogy megvizsgálhassák a demográfiai és környezeti tényezők kutyáktól és idegenektől való félelemre gyakorolt hatását.
Kapcsolatot találtak a félelem és a városi környezet, az elégtelen kölyökkori szocializáció, a rendszertelen foglalkozás és képzés, a kis testméret, az ivar (a szuka kutyák félősebbek) és az ivartalanság között (az ivartalan kutyák félősebbek).
Ezek az eredmények is rámutatnak, mennyire fontos a megfelelő szocializáció, az állat fizikai és mentális szükségleteinek kielégítése, és hogy igyekezzünk figyelembe venni, milyen életkörülmények közé honnan, milyen kutyát veszünk magunk mellé, mit tudunk majd nyújtani neki az elkövetkező évek során, ki tudjuk-e majd elégíteni az igényeit?
Hivatkozások:
Bennet és mtsai (2007), Applied Animal Behaviour Science
Dreschel és mtsai (2010) Applied Animal Behaviour Science
Puurunen és mtsai (2020), Scientific Reports
Tiira és mtsai (2015) Plos One
van Rooy és mtsai (2014), Canine Genetics and Epidemiology
Tóth Katinka