A neonatális (születés utáni) periódus alatt szerzett tapasztalatok rendkívül nagy hatással vannak a kölykök jövőbeli viselkedésére.

A élet során stresszre adott fiziológiai és viselkedéses válaszokra például már ismert, hogy hatással van az anyai viselkedés: Foyer és munkatársai kapcsolatot találtak katonai feladatot ellátó munkakutyák magabiztossága és az anyai gondozó viselkedés minősége között.

A nem fenyegető kontextusban tapasztalt ingerek később az idegsejtekben már ismert, normálisnak számító jelként kódolódnak a korai agyi fejlődés során. Ezért az ezektől az ingerektől való félelem minimálisra csökken. Ilyen módon az állat felkészül az élete során őt potenciálisan érő élményekkel való megbirkózásra.

A megfelelő korai szocializációtól megfosztott állatok érzelmi és viselkedési tulajdonságai egy pszichológiai traumához hasonlatosak.

Azok az állatok, amelyek a kritikus fejlődési periódus alatt nem kapnak megfelelő szociális és környezeti ingereket, komoly félelemi reakciót mutathatnak más élőlényekre, tárgyakra és helyzetekre későbbi életük során.

A természetes körülmények között, fajtársak által nevelt farkaskölykök szocializációja biztosítja, hogy a fiatal állatok falkájukhoz kötődjenek, a környezetükről szükséges információkat megszerezzék. Így későbbi életük folyamán ezekre optimálisabban reagálhatnak.

Gondoljunk csak bele, mennyivel több ingerhatás ér például egy városi kutyát élete folyamán, mint egy farkast az erdőben!

Annak érdekében, hogy a kölyköknek családi kutyaként könnyebb legyen az emberi társadalomba való beilleszkedés, valamint a leendő gazdáknak is könnyebb dolga legyen, nagyon sokat tehetünk a kiskutyák célzott szocializációjával, már életük első hat hete alatt.

Hogyan?

Bár a kölyökkutyák teljesítménye a klasszikus- és az operáns kondicionálást alkalmazó feladatokban folyamatos javulást mutat, életük első pár hetében (az ún. elsődleges szocializációs periódus alatt) még jóval függetlenebb a másodlagos megerősítőktől vagy büntetésektől. A pozitív és negatív érzelmi hatások azonban felgyorsítják a tanulási folyamatot. Természetesen a fajták és az egyedek között jelentkeznek eltérések.

The mean eight month Puppy Walker Questionnaire scores (± 1 SE) for (a) separation related behavior, (b) general anxiety, (c) body sensitivity and (d) distraction for puppies that received the extra socialization program (ES; n = 19) and those that received the standard practices only (SS; n = 14)

Vaterlaws-Whiteside kutatása alapján azok a kutyák, akik az általános korai szocializáció mellett átesnek a vizsgálat alatt használt ún. extra korai szocializációs programon, későbbi életük folyamán kevésbé hajlamosak a szeparációs szorongásra, kevésbé figyelmetlenek, alacsonyabb az általános szorongásszintjük és kevésbé érzékenyek.

Hivatkozások:

Champagne és mtsai (2003), Physiology and Behavior
Curley és mtsai (2011a), Psychoneuroendocrinology
De Meester és mtsai (2005), Vlaams Diergeneeskundig Tijdschrift
Dietz és mtsai (2018), Brill Academic Publishers
Foyer és mtsai (2013), Applied Animal Behaviour Science
Foyer és mtsai (2014), Applied Animal Behaviour Science
Fuller (1967), Science
Gazzano és mtsai (2008), Applied Animal Behaviour Science
Landsberg és mtsai (2013), Saunders
Levine (1962), Basic Books
Lord (2013), Ethology
Meaney (2001), Annual Review of Neuroscience
Overall (2013), Elsevier-Mosby
Overall (2013), Elsevier Saunders
Palestrini, C. (2009) British Small Animal Veterinary Association, Gloucester
Pierantoni & Pirrone (2011), Veterinary Record
Scott (1963), Monographs of the Society for Research in Child Development
Scott & Fuller (1965), University of Chicago Press
Scott és mtsai (1974), Developmental Psychobiology
Simmel & Baker (1980) Academic Press
Slabbert & Rasa (1993), Journal of the South African Veterinary Association
Vaterlaws-Whiteside és mtsai (2017) Applied Animal Behaviour Science